A hagyomány

A busójárás első írásos említésével az 1783-as mohácsi Canonica Visitatio feljegyzései között találkozunk, ahol is igen elítélendő vad orgiának nevezik. A szokás hajdanában a sokácokhoz kötődött, de időközben sokat változott: egyes elemeket elhagytak belőle, másokat viszont átvettek más szokásokból. Az ünnepkör három kiemelkedő napja: a kisfarsang, a farsangvasárnap és a farsangtemetés. A kisfarsang vagy gyermekfarsang a hamvazószerda előtti hét csütörtökjén van. Ezen a napon a gyerekek ruhát cseréltek egymással: a fiúk lányruhát, a lányok fiúruhát öltöttek magukra, arcukat pedig ronggyal vagy fátyollal takarták el. Bandába verődve, házról házra járva buzogányukkal a kaput megveregetve kiáltottak be a kerítésen: "poklada"! Ezzel jelezték a háziaknak, hogy megérkezett a farsang, vége a télnek és jön a tavasz. Az ezt követő vasárnap, az események tekintetében a legfontosabb nap; a farsangvasárnap. Ezen a napon öltöznek busónak, és vonulnak fel a felnőttek. A mai menetszerű busójárással ellentétben régen kisebb csoportokba tömörültek. Minden csoportnak saját dudása, kürtöse volt. Ennek vezetésével a tülkölő, kereplő, kolompot rázó és bao-bao-t kiabáló busócsoport, házról-házra járva, különböző varázscselekedeteket végezve fejezte ki jókívánságait a háziaknak. A termékenységet elősegítő varázslás után a csoportok a Ledinkán (Kolisće, ma Kóló tér) gyűltek össze, és nagy máglyát gyújtva járták a kólót, a szláv körtáncot és mulattak egész éjszaka. A rákövetkező kedden van farsang-, vagy téltemetés, mely egyben a mulatozás, vigasság végét is jelenti. E nap délutánján a busók végighordoznak a város utcáin egy a farsang, illetve a tél jelképeként szolgáló koporsót, majd ezt sötétedéskor a város főterén, nagy vigadozás közepette egy hatalmas máglyán elégetik. Másnap, hamvazószerdán megkezdődik a böjti időszak. A mohácsi busójáráshoz egy igen régi legenda is fűződik. Eszerint valamikor hajdanában, amikor a város török uralom alatt volt, a sokácok ilyen ijesztő busónak felöltözve űzték el a törököt. A busó öltözete álarcból, bundából, szalmával kitömött gatyából és csizmából vagy bocskorból áll. Kellékei a kolomp, kereplő, lánc, buzogány, obramenica (vízhordó rúd), tarisznya borral, hamuval stb. Az öltözet legfontosabb része az álarc. Ez fedi el a busó kilétét és teszi ijesztővé. Fűzfából vagy más puha, könnyű fából faragják. A maszk szélére általában birkabőrből készült csuklya van felvarrva, tetejére pedig szarvakat erősítenek.

UNESCO- A mohácsi busójárás a szellemi világörökség részévé vált

Felvették a mohácsi busójárást az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára. Az UNESCO 2009. szeptember 28. és október 2-a között tartott kormányközi bizottsági ülésén a világ minden tájáról érkezett 111 jelölésről döntött.

Az Abu Dhabiban rendezett ülésen 77 elemet vettek fel a szellemi örökségek listájára, többek között a Magyarország által felterjesztett Mohácsi busójárás című jelölést is.

Az eredmény olvasható az UNESCO honlapján is, a busójárásról szóló rövid (angol nyelvű) leírással együtt. A nemzetközi jegyzéken szereplő elemek kihirdetésével a szervezet célja felhívni a figyelmet a kulturális örökség szóban, tudásban, készségben vagy szokásokban élő elemeinek védelmére. Napjainkban a helyi és kis közösségek kultúrájának megőrzése és aktív megélése segítheti a közösségi identitás és a kulturális sokszínűség megerősödését.

www.busojaras.eu    •  E-mail: info@busojaras.eu   •  Info: +36-70/397-60-81